Dragør egy varázslatos tengerparti kisváros, ami nagyon közel van Koppenhágához. Talán nem egy egynapos vagy kétnapos Dániai látogatás célpontja, de picit hosszabb tartózkodás esetén, vagy ha valami különlegesre vágysz, akkor mindenképpen érdemes ide pár órára kilátogatni.
Dragør röviden
Ha a vidéki Dániát szeretnéd megélni, de nincs kedved Koppenhágából messzire utazni, akkor Dragør az a hely, ahová feltétlenül el kell jönnöd.
Varázslatos óvárosi házak, hangulatos kávézók és éttermek, szuper séta a kikötőben a hajók között, rálátással az Øresund-hídra.
Ráadásul egy Dragør kirándulás Koppenhága belvárosából még az utazással együtt is belefér 3-4 órába. Így a vidéki dán élményt egy pár napos fővárosi kirándulás alkalmával is meg tudod élni.
Hogyan juthatsz el Dragørbe Koppenhágából?
A kb. 12 ezer lakosú Dragør tulajdonképpen az egyetlen jelentősebb település Dániában, ami a Koppenhágai repülőtértől dél-délkelet irányban van – persze ha nem számítjuk Bornholm szigetét. Tehát Dragør Koppenhágából nézve lényegében a CPH repülőtér túloldalán helyezkedik el. Lásd lejjebb a térképen.
Az autóval való eljutás mellett a legegyszerűbb a helyi járatú busz használata.
- Az egyik lehetőség a 250S buszjárat. Ez Koppenhága központjából – a főpályaudvar előtt is megáll – nagyjából 45 perc alatt jut ki Dragørbe. Általában 15-20 percenként jár, és talán a belvárosban kicsit tömve lesz, de a végén egészen biztosan kényelmesen le tudsz ülni.
- A másik, kicsit ugyan hosszabb, de kalandosabb lehetőség a 33-as busz. Erre Ørestad állomásnál tudsz felszállni, ahová az Øresundstog vagy a metró visz el. A 33-as innen még nagyjából 35 perc alatt ér Dragørbe. Vagyis az út összességében kicsit hosszabb, viszont elbűvölő helyi lovardák és vidéki villák között kanyarog. Ha van erre plusz fél órád, akkor ne hagyd ki legalább az egyik irányba! Arra figyelj, hogy nem minden 33-as busz megy el Dragørig, csak óránként egy.
Dragør a 4-es zónában található, ha oda érvényes jegyed vagy bérleted van, akkor ezeket a buszokat szabadon használhatod.
A saját Dragør élményünk
Egy hűvös őszi délutánon mentünk Dragørbe, odafelé a kalandosabb 33-as buszt választottuk. Igazából már önmagában maga az utazás is megérte volna. A busz bő félórán keresztül kanyargott Koppenhágától dél-keletre, a repülőtér környékén. Kastrup külvárosi kertes házait hamar felváltották a lovardák és a nyílt mezők. És ismét a lovardák. Mert ezen az útvonalon lényegében kilométereken keresztül, tucatjával, talán szó szerint százával lovardák mellett mész el, ami tényleg már önmagában is élmény.
A busz közben elkanyarodik a repülőtér észak-nyugati kifutópályájának vége alatt is, ahol ha szerencséd van, az ülésből nézheted, ahogy közvetlenül feletted szállnak fel vagy le a repülők. Na hát nekünk éppen nem volt szerencsénk. Szerintem kifogtuk azt az egyetlen 5 perces időszakot a napban, amikor CPH-ról épp egy gép sem szállt fel. De kicsit arrébb azért kárpótolva lettünk, a 33-as járattal a kifutópálya körül tovább kanyarogva nem is egy gépet láttunk felszállni.
Az óváros
Dragørbe már a szürkület elejére értünk, talán a fotók ezért nem is lettek a legjobbak. A buszvégállomásról 2-3 perces gyaloglással eljutottunk az óvárosba, ami ennek a városkának az egyik kedvelt turistacélpontja. Itt a sárga minden árnyalatára festett, régi, alacsony, de szuper jól karban tartott házak valóban olyan látványt és élményt nyújtanak, amiért kár ezt a helyet kihagyni.
Útközben már kinéztünk magunknak egy hangulatos kávézót, ahol a szeles novemberi estéhez és a helyi szokásokhoz méltóan csábító gløggöt árultak, de egyelőre még mentünk tovább, amíg tartott valami kevés az errefelé az évnek ebben a szakaszában már egyre hamarabb aludni térő nap fényéből.
Az óvárosnak van gyakorlatilag egy fő utcája, ami boltokkal, kávézókkal és éttermekkel teli, és közvetlenül levezet a tengerpartra. Viszont ha az embernek kedve van még egy kicsit bóklászni, akkor kicsi utcákon vagy autóval talán nem is járható sikátorokon keresztül még jobban beleshet a dán vidéki kisváros életébe.
És ugye ezt a dánok hagyják: függöny itt sem, mint ahol szinte sehol máshol, nincs a házakon. Az ember igyekszik ugyan nem tátott szájjal az ablakokon belesni, de azért mégsem tudja kíváncsiságában nem odafordítani a tekintetét. A nádtetős régi házakból visszaköszönő vadonatúj, modern konyhák és nappalik csak első olvasatra jelentenek kontrasztot. A csendes utcán sétálgatva, mindezt megélve teljes egészében hozzák a dán életérzést, és azt, amiért az ember már pusztán attól boldogabb lesz, ha ebben az országban tartózkodik.
A Dragør kikötő
Dragør óvárosa kicsi, még a kis utcákon kanyarogva és szájat tátva is maximum 10 perc alatt leértünk a kikötőhöz. A soha meg nem szűnni akaró szél, a tél elől már a partra kitett hajók, a javításukon szombat késő délután is dolgozó emberek és az itt megbújó néhány hangulatos étterem tovább fokozták a különleges élményt, amit ebben a kisvárosban már eddig is megéltünk.
A kikötő végében van még egy népszerű hely, ahonnan egyszerre lehet megcsodálni a méltán világhírű, Dániát és Svédországot összekötő Øresund-hidat és a koppenhágai repülőteret. Utóbbi esetében a széliránytól függően az éppen le- vagy felszálló repülőket lesve, míg az előbbi, azaz a híd esetében talán a legjobb szárazföldi megfigyelőpontról szemlélve ezt a lenyűgöző mérnöki teljesítményt.
A kikötő fából épített házai között, visszafelé benéztünk még egy olyan szuper papír-írószer boltba, ami széles kínálatával még a fővárosban is megállta volna a helyét, meleg hangulatával viszont nem tudtuk elfelejteni, hogy ebben a kis ékszerdobozban sétálgatunk.
Dragørben a tengerparton van még egy erődítmény, ami normál kirándulás esetén megér egy sétát, ám a mi novemberi esténken már nem szerettünk volna a sötétben arrafelé botorkálni, úgyhogy ez alkalommal ezt kihagytuk.
Egy gløgg, egy fagyi és egy forró csoki
Az óvárosba visszatérve már az őszi dán koraesti sötétség fogadott minket. És ugyan a házak sárga mosolyát emiatt már nem láttuk teljességében, de a fények és a még mindig itt sétáló emberek inkább csak egy másik dimenzióval gazdagították az élményt.
Den Gamle Bager, azaz Az öreg pék volt a neve a helynek, ahová sétánk végén beültünk. Dániából és Dragør pozitív hangulatából kiindulva valószínűleg bárhol jól éreztük volna magunkat, de ez a hely tökéletes volt ennek az estének a befejezésére.
A hűvös novemberi estén még a fagyi is jól esett, de a házi gløgg és a tejszínhabos forró csoki igazán meghitté tették az este befejezését. Maga a hely a hangulatos belsőjével, a plafonján teleaggatott fonott lámpáival tökéletes megkoronázása volt egy csodálatos dragøri kirándulásnak.
