Az, hogy izgatottak voltunk a tromsøi utazásunk miatt, enyhe kifejezés. Sosem utaztunk még ennyire északra – az Északi-sarkkörön túlra –, sosem láttuk még az északi fényt, és Norvégiában sem jártunk még. Ezt a három „elsőt” tedd össze, és el tudod képzelni, milyen érzés volt nekünk ez az északi kaland.
Koppenhágából akár mehettünk volna közvetlen járattal is, de személyes okokból reggel kellett utaznunk, és abban a napszakban csak oslói átszállással volt opció. Ha nem valamelyik szomszédos skandináv országból érkezel, nagy eséllyel ez lesz a te útvonalad is az északi fény fővárosába.
Decemberben jöttünk, az év legsötétebb napjai környékén. Mivel Tromsø az Északi-sarkkör felett van, ez az a hely, ahol ebben az időszakban a nap valójában fel sem kel. Jó ötlet volt a tél közepén jönni? Nem volt más választásunk. A személyes elfoglaltságaim miatt vagy most éltünk ezzel a lehetőséggel, vagy csak nyáron tudtunk volna jönni. Mondanom sem kell: ha télen nincs napfelkelte, a melegebb hónapokban nincs naplemente. És ha nincs naplemente, nincs sötétség, és nincs északi fény sem.
És utólag visszanézve: abszolút igen. Nagyon jó ötlet volt télen, különösen decemberben Tromsøbe látogatni. De erről később.
Repülés Oslóból Tromsøbe
A repülés Oslóból Tromsøbe már önmagában élmény volt. Ahogy észak felé tartottunk, a Föld görbülete gyorsan elrejtette mögöttünk a napot. Az utolsó napsugarak narancsos fénye 13:30-kor, majd a majdnem teljes sötétség egy órával később tényleg lenyűgözött minket – pedig Koppenhágából jöttünk, ahol ilyenkor a nap már négy előtt lemegy.
Maga a repülés kicsivel kevesebb mint 2 óra volt, ami szintén döbbenetes. Ennyi idő alatt szó szerint át tudod szelni az egész EU-t keletről nyugatra, mi pedig most csak Norvégián belül repültünk. Van is egy mondás, hogy Norvégia legdélibb pontjáról ugyanakkora távolság Rómába eljutni, mint az ország legészakibb csücskébe. És ez nem csak mondás, hanem a puszta igazság.
A Nordkapp, amit gyakran Norvégia szárazföldi részének legészakibb pontjaként emlegetnek, 1680 km-re van Lindesnestől, az ország déli részén. És délről Róma 1850 km-re van, ami csak egy hajszállal több.
És igaz, hogy Tromsø nem annyira északon van, mint a Nordkapp, de majdnem. Már bőven az Északi-sarkkör felett jártunk, és Norvégia, sőt Európa és az egész világ egyik legészakibb helyére utaztunk.
Tromsø meglátogatása decemberben
Ebben az időszakban Tromsø már önmagában egy csoda, egy mágikus, mesebeli hely. „Egy csoda” – ezt a kifejezést suttogtam újra és újra az ottlétünk alatt.
Mi más is lehetne, amikor a géped délután 14:30-kor száll le, koromfekete ég alatt, miközben alattad több százezer apró arany pont ragyog és világít. Egy nagyjából 70 ezer fős város, ahol úgy érzed, mintha szinte minden házon és lakáson karácsonyi fénydekoráció lenne – hogy a tél sötét napjaiban inkább jól érezzék magukat az emberek, ne pedig belecsússzanak a depresszióba.
A sötétség megélése délután 2-től délelőtt 10-ig ugyanolyan hálás és lenyűgöző élmény volt önmagában, mint az a rengeteg ház, amit egyszerű, mégis szikrázó karácsonyi fények világítottak meg.
Hideg volt az idő, de mit vársz ennyire északon télen? A helyiek szerint ez a hosszú hétvége még a szokásosnál is csípősebb volt. Szerencsére még a -14°C-os minimumokkal sem volt egyáltalán elviselhetetlen, mert rendesen felkészültünk a ruházatot illetően.
Az extrém hideg tiszta eget jelentett – vagy inkább fordítva, mert nyilván a tiszta ég volt az extrém hideg oka –, de most nem fizikakönyvet írunk, hanem útibeszámolót. A lényeg: a három éjszakánkból kettőn csillogóan tiszta volt az ég, és ennek köszönhetően semmi gondunk nem volt meglátni Őfelségét, az északi fényt.
Az északi fények között, az óváros karácsonyi égősorai alatt sétálni, rénszarvas hot dogot enni a karácsonyi vásárban, majd egy jó szauna után belemerülni a hideg téli fjordba: ezek után teljesen őszintén mondhatom, hogy december talán tényleg a legjobb hónap Tromsø meglátogatására.
Mit csináltunk a tromsøi tartózkodásunk alatt?
Összesen három napot töltöttünk itt – nem elég ahhoz, hogy minden csodát magadba szívj, de szerintem pont tökéletes időtáv arra, hogy mindent megnézz, ami ebben a csodavárosban és a környékén található. Szóval, ha te is nagyjából ennyi időre tervezel, javaslom, hogy próbáld ki az alábbiakat. Remélem, lesz időm mindegyikről külön is írni.
Először is, autót béreltünk, és ezt neked is ajánlom. Bár a tömegközlekedés kifejezetten jó, hiszen Tromsø egy európai város, de ha a központon túl is elbóklásznál, és esetleg önállóan „vadásznál” az északi fényre, akkor a szabadság, amit egy autó ad, felbecsülhetetlen.
Másodszor, nem választottunk szervezett északi fény túrát. Nem is kellett. Az autó, az online elérhető információk – amiket én is megosztok veled itt – bőven elég volt ahhoz, hogy lássuk a varázslatot az égen.
Helyek, ahol mi is láttuk az északi fényt Tromsøben és környékén
Fjellheisen. Ez az a hegy, ami közvetlenül a város fölött van, és ahová fel lehet menni a felvonóval. Ezt szerintem mindenképp próbáld ki, ha Tromsøben jársz. Mi már az első esténken szerencsések voltunk, és itt is láttuk a fényt. De még felhős ég esetén is a felvonó és a hegy teljes, elképesztő panorámát ad az egész városra, és a fenti kávézó is nagyon hangulatos.
Telegrafbukta. Ez a hely konkrétan Tromsøben van, magán a szigeten. A legtöbb útikönyv ezt ajánlja az egyik legjobb városon belüli északi fény kilátópontként, és mi sem csalódtunk. Azt mondanám, itt volt a legszebb rálátásunk a fényekre. Jó hír, hogy helyi busszal is ki tudsz jönni ide.
Tromsø belvárosa. Ez vicces, de mi még Tromsø legeslegközepéről is láttuk az északi fényt. Nem volt annyira látványos a város fényei miatt, de ha adottak a körülmények, Tromsø tényleg a világ egyik legjobb helye a fények megfigyelésére.
Skittenelv és Oldervik között, ahol az út bekanyarodik a szárazföldre. Na ez messze a legvarázslatosabb élmény volt: szó szerint a semmi közepén álltunk, körülöttünk hegyek, tenger nélkül, és az északi fény 3D-ben, 360 fokban vett körül minket, minden völgyből előbújva, minden hegycsúcs fölött átnyúlva.
Ersfjordbotn. Ez is egy népszerű hely, sokan ajánlják. Autóval mentünk ide, a várostól kb. 30 perc volt az út. Itt is láttunk aprócska darabokat az északi fényből, de az összes itt felsorolt hely közül ez volt messze a legkevésbé pozitív élmény számunkra. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy neked ne lehetne itt szerencséd.
Röviden: három dolog kell ahhoz, hogy lásd az északi fényt. Megfelelő naptevékenység, tiszta ég és sötétség. Ha a Nap elég aktív, ha nincs vagy csak minimális a felhőzet, és látod a csillagokat, nagy eséllyel találsz Tromsøben vagy a környékén egy helyet, ahol az északi fény felragyog.
Más tromsøi programok három nap alatt
A fényvadászaton túl is rengeteget szórakoztunk ebben a mágikus városban.
Északi szauna. Egy forró skandináv szaunában, szó szerint a tengeren forrósítottuk fel a testünket, majd belemerültünk a majdnem jeges vízbe. Önmagában egy varázslat, ami felfrissíti testet és lelket.
Séta a belvárosban. Tromsønek van egy szép belvárosa, amit télen mindenhol fények ragyognak be a hosszú sötét órákban. Igazi élvezet volt itt sétálni. Rengeteg kávézót kipróbáltunk, benéztünk sok helyi boltba, és a kikötő, valamint a tengerpart mentén is sokat bóklásztunk.
A legészakibb McDonald’s és Burger King. Ez talán nem mindenkinek szórakoztató, és azt sem mondanám, hogy gasztronómiailag ez volt számunkra a tromsøi kirándulás csúcsa. De a név kötelez: egy gasztro-utazós bloggernek legalább egyszer be kell néznie ezekre a helyekre.
Szupermarketek. Ha már étel és utazás, több szupermarketet is megnéztünk Tromsøben és a környékén, és rengeteg, a régióra jellemző ételt kipróbáltunk: rénszarvaskolbászt, mustáros szósszal tálalt halpudingot, norvég karácsonyi heringet, sőt bálnakolbászt is. Szerintem így sokkal jobban megértettük a helyi ételkultúrát, mint bármelyik „nemzetköziesített” városi étteremben.
Tromsø karácsonyi vásár. Ahogy mondtam, szerencsések voltunk, hogy decemberben jöttünk, szóval ezek mellé a programok mellé még be tudtunk nézni a karácsonyi vásárba is, és ott is ettünk néhány fantasztikus helyi ételt.
A legtöbb programunk Tromsø környékén természetesen az északi fény hajszolása köré szerveződött. Egy helyet viszont érdemes megemlíteni: a várostól északra, Tønsvik közelében található számi rénszarvasfarmot. A vicces az egészben, hogy igazából nem is „hivatalosan” látogattuk meg, csak megálltunk a parkolóban, és a kerítésen kívülről néztük meg a rénszarvasokat.
Összefoglalás
Még egy hónappal az utazás előtt sem gondoltunk volna arra, hogy Tromsøbe megyünk. Az élet hozta elénk ezt a csodavárost, mi pedig éltünk a lehetőséggel.
A végén ez a háromnapos tromsøi kiruccanás az egyik legjobb – ha nem a legjobb – utazási élményünk lett életünkben. Korábban nem voltam a legnagyobb rajongója, de ez után az út után teljes nyugalommal mondhatom: mindenkinek legalább egyszer látnia kell az északi fényt élete során! És hol lenne erre jobb hely, mint a Föld egyik legvarázslatosabb pontján, Tromsøben?
